Fűtéstechnikai és hűtéstechnikai rendszerek beszabályozása COMAP szerelvényekkel

beszabályozás
p, 02/14/2020 - 16:39
Termékek

A 2012. augusztusában megjelent 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet szerint a fűtési és hűtési rendszerek beszabályozási terv alapján történő hidraulikai beszabályozása kötelező. Miért van szűkség hidraulikai beszabályozásra, milyen szerelvényekkel lehet ezt megoldani, ill. ezek a berendezések hogyan működnek? Ezekre a kérdésekre és még sok minden másra keresünk választ a következő cikkben.

1. Miért van szükség hidraulikai beszabályozásra?

A kérdés megválaszolásához első lépésként képzeljünk el egy radiátoros fűtési rendszert, amely nem tartalmaz beszabályozó szerelvényeket. A rendszerben találunk hidraulikailag kedvezőbb, ill. a végpontok közelében hidraulikailag kedvezőtlenebb helyzetben üzemelő hőleadókat.

1/a. ábra

A rendszer elején, a hidraulikailag kedvezőbb helyzetben levő köröknél nagy nyomáskülönbség alakul ki az előremenő és a visszatérő vezeték között, ennek hatására a szükségesnél nagyobb vízmennyiség halad át, ill. a beépített szerelvények zajkibocsátása fokozódhat. A rendszer végpontjainál azt tapasztaljuk, hogy az előremenő és visszatérő vezeték között rendelkezésre álló nyomáskülönbség értéke túl alacsony, ennek következtében nem jut megfelelő a térfogatáram a fogyasztókhoz.

A komfortos működés elérése érdekében szükség van a szivattyú fordulatszámának és ezzel együtt a keringtetett vízmennyiség növelésére, ami a szükségesnél nagyobb elektromosáram fogyasztást is eredményez.

Vizsgáljunk meg most egy olyan rendszert, ami kialakításában megegyezik az előzővel, de strangonként beszabályozó szerelvények kerültek telepítésre (1/b ábra). Ennél a rendszernél azt tapasztaljuk, hogy a hidraulikailag kedvezőtlenebb helyzetben levő fogyasztóknál is rendelkezésre áll a megfelelő nyomáskülönbség és a szükséges térfogatáram.

1/b. ábra

A strangonként beépített nyomáskülönbség szabályozó miatt pedig a hidraulikailag kedvezőbb helyzetben levő fogyasztóknál sem jelentkezik áramlási zaj. A beszabályozás által a rendszerben keringtetett vízmennyiség az optimális értékre csökken, ami a szivattyúzási ill. a hőleadói oldalon is jelentős energia- és költségmegtakarítást eredményez.

További előny az is, hogy a hidraulikailag beszabályozott rendszer visszatérő hőmérséklete alacsonyabb, ezért a rendszert ellátó hőtermelők nagyobb hatásfokkal működnek.

2. Milyen eszközök/megoldások találhatók a COMAP beszabályozó eszköztárában?

2.1 Statikus beszabályozó szelepek + nyomáskülönbség szabályozók (partnerszelepek)

A 2. ábrán nyomáskülönbség szabályozóból (COMAP DPCV) és úgynevezett partner szelepből ( COMAP 750PV) álló beszabályozó megoldást láthatunk. Az előremenő vezetékben statikus beszabályozó szelepet találunk, melyet impulzus cső köt össze a visszatérő vezetékben elhelyezkedő nyomáskülönbség szabályozó szerelvénnyel.

2. ábra

A nyomáskülönbség szabályozó az átáramlott térfogatáramtól függetlenül biztosítja a szabályozott rendszeren az állandó nyomáskülönbséget, a beépített fojtó szeleppel pedig az állandó nyomáskülönbség hatására átáramló maximális térfogatáramot tudjuk beállítani. A kialakítás előnyös tulajdonsága, hogy a szabályozott rendszeren a nyomáskülönbség az átáramlott térfogatáramtól függetlenül meghatározott állandó értéken marad, ami a beépített szerelvények zajkibocsátása szempontjából kedvező. A megoldás kitűnően alkalmas pl. kétcsöves radiátoros fűtési rendszerek beszabályozó megoldásaként.

2.2 COMAP PICV Nyomásfüggetlen szabályozó szelepek, mint szabályozó és beszabályozó szerelvények

A COMAP PICV működési elve:

A 3. ábrán látható a nyomásfüggetlen szabályozó ill. beszabályozó szelep sematikus működési vázlata. A készülék szelepházból és membránbűből áll. A szelepházon belül helyezkedik el a dupla szelepülék, melynek két oldalán egy-egy szeleptányér látható.

3. ábra

A felső szeleptányér axiális irányban elmozdítható, az alsó szeleptányér pedig a membránhoz csatlakozik. A folyadék először az 1-es számmal jelölt térrészen halad át, majd keresztül jut a szeleptányérok és a szelepülék között (2-es térrész), mindezek után a szelep kilépő oldalán, a 3-as számmal jelzett térrészen keresztül jut ki a készülékből.

 

A membránmű felső kamrájába a furatos száron keresztül, a 2-es térrészben uralkodó nyomás kerül bevezetésre. A membránmű alsó kamrájában pedig a szeleptest belépő oldalán, az 1-es számmal jelölt térrészben kialakuló nyomás uralkodik. A készülék alsó részén elhelyezkedő membránmű a hozzá kapcsolódó szelepülék segítségével úgy szabályoz, hogy az 1-es és a 2-es térrész között állandó maradjon a nyomáskülönbség. Ebben az esetben a felső szelepülék-szeleptányéron mindig meghatározott és állandó nyomáskülönbség hatására áramlik a folyadék.

Ha a felső szelepet nyitjuk, ugyanolyan nyomáskülönbség hatására, de nagyobb keresztmetszeten áramlik a folyadék. Ezáltal a kialakítás kapcsolatot teremt a felső szelep állása és a szelepen átáramló térfogatáram között. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a szelep működése során egy meghatározott szelepálláshoz mindig egy meghatározott térfogatáram tartozik, függetlenül attól, hogy a szelep előtt vagy után milyen nyomások uralkodnak. A felső szelepszár állásának bizonyos értéken való rögzítésével rögzítjük a berendezésen átáramló maximális vízmennyiséget.

2.3 Példa COMAP PICV alkalmazására

A COMAP PICV térfogatáram korlátozó szerelvényt olyan helyeken célszerű alkalmazni, ahol a beszabályozni kívánt rendszeren esetlegesen kialakuló túl nagy nyomáskülönbség nem okozhat zajos működést. Erre jó példát mutat a 4. ábrán látható egycsöves átkötő szakaszos fűtési rendszer.

4. ábra

2.4 Példa COMAP PICV alkalmazására

Elektronikus állítóművel kombinált COMAP PICV szelepeket használhatunk például kalorifer rendszerek beszabályozására ill. a szelepre épített elektromos állítómű segítségével a hőmérséklet szabályozásra.

5. ábra

3. A COMAP beszabályozó szerelvények előnyös tulajdonságai

3.1 COMAP 750PV típusú partner szelep

A termékskála alapvető eleme a COMAP 750PV típusú statikus beszabályozó szelep, ami hagyományos szelepülék-szelepkúp kialakítású. A szelepek bronz házzal, különböző szelepülék átmérővel, ill. menetes csatlakozással rendelkeznek. Az eredeti beállítási érték rögzíthető, elzárás és újra nyitás esetén könnyen visszaállítható. A beépített lágytömítésnek köszönhetően 100%-os tömörzárás érhető el. A térfogatáram mérés fordított áramlási iránynál is lehetséges.

6. ábra

3.2 COMAP DPCV típusú nyomáskülönbség szabályozó

A szerelvénycsaládot rendkívül széles beállítási tartomány jellemzi (5…100 kPa). Alkalmazásával a zajproblémák megszüntethetők. Beépített szakaszoló és ürítő funkcióval. Telepítésnél nem igényel megelőző és követő egyenes csőszakaszt. Kompakt, robosztus, könnyen installálható kialakítás. A szűk helyekre való beépítés megkönnyítése érdekében a rugóház leszerelhető, majd a szeleptest beépítése után visszaszerelhető.

7. ábra

3.3 COMAP PICV típusú nyomásfüggetlen szabályozó és beszabályozó szelep

Beszabályozás beépített VENTURI cső segítségével. Egyszerű rendszerhiba detektálás a pillanatnyi átfolyás közvetlen mérése révén, 100% szelepautoritás, tökéletes térfogatáram szabályozás.

Bármely pozícióban beépíthető, nem igényel megelőző ill. követő egyenes csőszakaszt, nincsenek az indokoltnál nagyobb térfogatáramok, ez által energiát takarít meg. Nagy szabályozási pontosság, egyszerű kiválasztás, méretezés és üzembe helyezés. A kiemelhető kazettás belső kialakítás lehetővé teszi a szelep könnyű átöblítését. Elektromos hajtással kombinálható.

 

8. ábra

 

A fűtési/hűtési rendszerek hidraulikai beszabályozására természetesen szükség van. Takarítson meg energiát és pénzt, növelje a komfortot! Ebben nyújt Önnek segítséget a COMAP csapata, nemzetközi háttere és több évtizedes tapasztalata.